EN / HU

A négy személyiségtípus (3.)

A kolerikus személyiségtípus sok embernek okoz kellemetlen perceket, főleg azoknak, akikkel egy fedél alatt él.
 

Uralkodó eleme az akarat. A munka és tevékenység jelenti számára az életet, az érzelmi életre szinte képtelen. Általában maga dönt mindenről és mindenkiről. Pillanatok alatt képes elhatározásra jutni és cselekedni, és mindig megtalálja a cél eléréséhez szükséges eszközöket. S az eszközökben nem szeret válogatni. Nem furdalja a lelkiismeret, mert neki olyan nincs. Ez a típus egy igazi gyakorlati ember. Legjobb vonása, hogy soha nem mond le a terveiről, az akadályok csak megerősítik őt tetteiben. Nem csak másokkal kemény, de saját magával szemben is. 
 
Bandi pénzintézeti szektorban dolgozik vezető beosztásban. A negyvenes évei elején jár, öt év házasság után elvált feleségétől. Vagyis a felesége tőle, s magával vitte négyéves lányukat is, hogy új életet kezdjenek. Nem volt könnyű élete a férje mellett, aki megszállottja a munkájának, a családot meg egyszerűen csak eszköznek tekinti. Az első év még szép volt, vagy csak annak akarta látni Éva, mert szerette a férjét. Majd jöttek a dühkitörések minden alkalommal, amikor nem adott valamiben igazat a férjének, vagyis mert önálló véleményt alkotni. Hatalmas veszekedések voltak ilyenkor, s mikor kissé lenyugodtak a kedélyek, a nő várta, hogy Bandi átöleli, és a fülébe súgja, ne haragudj, vagy egyszerűen csak annyit, hogy szeretlek. Ám a férfi erre képtelen volt, soha nem kért bocsánatot. Önfejű volt, gőgös és hajthatatlan. Sőt, még másnap is szapulta feleségét, lenéző volt vele. Ez talán abból adódhatott, hogy magáról mindig azt gondolta, jobb, okosabb, tökéletesebb mindenkinél. Elvárta, hogy felesége mindig az ő akarata szerint cselekedjen: ő osztotta be az idejét, ő írta elő, hogy mit vegyen fel, mikor jöjjön haza, kivel barátkozzon, s ha a padlón volt, még jobban beletaposta lelkét a pocsolyába. De még azt is előre beosztotta, melyek azok a napok, amikor megengedett egy kis etyepetye. S itt már meg sem kell lepődni azon, hogy csak abban az időpontban, amikor neki úgy hozta kedve. A gyerekkel keveset foglalkozott. Még mit nem? Az asszony akart gyereket, ő még várt volna, de ha már így történt, akkor nem ő lesz az, aki a karrierje elé helyezi a lányát. 
 
Amikor megtudta, hogy válni akar a felesége, mert beleszeretett egy férfiba, aki mindenben az ellentéte Bandinak, tehetetlenségében, mert alul maradt, mindent elkövetett, hogy Éva a legkevesebb haszonnal szálljon ki a házasságból. Az asszony mindenbe belement, csak azért, hogy pontot tehessen a házassága végére. Azóta boldogan él, született egy kisfia, és kivirágzott, szebb, boldogabb, mint valaha. Bandi egyedül él, néha elviszi a lányát magához, elmennek színházba, múzeumba vagy állatkertbe, de nem kerültek közel egymáshoz, nem találják a közös hangot. Mivel képtelen arra, hogy kimutassa érzéseit, nem talál olyan nőt, aki ezt elviseli. Na meg, senki nem szereti, ha uralkodnak felette. Ezért nincsenek barátai sem. Úgy gondolja, pénzért mindent vehet. Mostanában valahogy gyakran kerül olyan helyzetbe, amilyet annak idején maga teremtett másoknak: van egy-egy ember, aki szembe mer vele szállni. Ilyenkor kiakad, de nagyon, s szinte abban a percben bosszút forral. Ebbe pedig benne van az is, hogy újabban egyre több öngólt rúg. Ilyenkor nem érti a miértet. Nem néz tükörbe, nem látja a hibáit, nem látja lobogni saját szemében a rosszindulatot. Mások sajnos igen. 
 
A következő részben a melankolikus vérmérsékletről olvashatnak, melynek testnedve a fekete epe, eleme a föld.

Forrás: www.baratno.com
hirdetés